Főként a nagyobb cégek hirdetnek gyakornoki programot az egyetemi, főiskolai hallgatóknak, ehhez jelentik a legideálisabb terepet az állásbörzék. Ezek a vállalkozások szívesen képviseltetik magukat felsőoktatási állásbörzéken, ahol közvetlen benyomást, tapasztalatot nyerhetnek a végzős hallgatókról, a pályakezdő fiatalokról. Általában ezek azok a vállalatok, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a jól képzett, sőt tehetséges munkaerő utánpótlására.

Kinevelik a saját embereiket

A DGS Global Research egyik felméréséből kiderült: a cégek válságban is fontosnak tartják, hogy tehetséges munkatársak dolgozzanak náluk. Sokan gazdaságosabbnak tartják, ha már egyetemista vagy főiskolás korában "odaédesgetik" magukhoz a fiatalokat, és így könnyebben a saját képükre formálhatják őket. Ezután a megtartásuk is könnyebb. A Képzési Benchmark Felmérésében olvashatjuk, hogy a nyolcszáznál is több válaszadó legtöbbje azzal a kihívással küzd, hogy hogyan tartsa meg a kulcsembereit, mivel motiválja őket.

Nem titkoltan az a vállalatok szándéka, hogy megpróbálják kiválogatni az ambiciózus, élelmes és szakmailag kiemelkedő diákokat. Megfelelő tréningekkel, betanítással és az adott cég kultúrájának átadásával így a legmegfelelőbb, felkészült, rugalmas munkaerőt "nevelik ki".

Elvárják a munkatapasztalatot

Álláskeresés során a cégek többsége már a pályakezdő, frissen végzett fiataloktól is elvár valamiféle munkatapasztalatot. A kereslet és a kínálat itt találkozik: sok cég keres embereket gyakornoki pozíciókba, olyan fiatalokat, akik még nem fejezték be az iskolát. Néha még ösztöndíjat vagy fizetést is kínálnak, ám ez ritka.

A cégek a szakmai gyakorlaton már bizonyított kollégák számára kínálják fel első körben az újonnan megnyíló vagy megüresedő álláshelyeket. A külföldi gyakorlat pedig még vonzóbbá teheti a jelentkezőt a cég számára, a nyelvismeret és a multikulturális közegben való jártasság miatt. Sok vállalat ragaszkodik is ahhoz, hogy kezdetben csak gyakornoki pozícióban alkalmaz új embert.

A diákmunka csak néha gyakorlat

A szerencsésebb hallgatók már az egyetemi éveik alatt kipróbálhatják magukat, hogyan boldogulnának abban a szakmában, amit épp tanulnak - ám az esetek nagy részében az iskolában nem fogadják el a munkát gyakorlatként. A legkönnyebb helyzetben az informatikai vagy a gazdasági területen tanuló fiatalok vannak: elhelyezkedhetnek már a végzés előtt rendszergazdaként, pénzügyi elemzőként vagy adminisztrátorként.

Egy diák általában kevesebb fizetésért is elvégzi ugyanazt a munkát, mint a már végzett szakemberek, ezért néhány cég akár még "jól is kijöhet" ebből. Az egyik diákmunka-közvetítőnél például egy rendszergazdaként dolgozó hallgatónak ezerforintos órabért ajánlanak, ami jóval alacsonyabb, mint az IT-szakmában bárhol.

Gyakornokot részmunkaidőben keresnek általában a cégek, például találhatunk olyan apróhirdetést, amelyben a "pénzügyi területről" várt fiatalnak adminisztrátori feladatot kellene végezni. A HR-gyakornoknak az ügyfelekkel és a partnerekkel kell a kapcsolatot tartani, de ő már belekóstolhat a toborzásba, előszűrésekbe vagy épp a kiválasztásba is. Emellett a szoftverek használatát is elsajátíthatja - persze mindezért nem kap fizetést.

A médiamunkások útja is a gyakornoksággal kezdődik, szinte máshogy nem is lehet bejutni egyes szerkesztőségekbe. Néha kínálnak némi honoráriumot a cikkekért, de ez egyre ritkább. Az azonban gyakrabban előfordul, hogy valaki beválik, és ezért - státuszt ugyan nem szerez a lapnál -, de külső munkatársként számítanak a szolgálataira.

Álláskereséshez kapcsolódó írások:

Önéletrajz: szabályos szabálytalanság - Mi az önéletrajz szerepe az álláskeresésben?

Az önéletrajz készítés 13 mesterfogása

Legyünk képben! - Milyen fotót csatoljunk az önéletrajzhoz?

Gyakori hibák az önéletrajzban

További karriertanácsok >> önéletrajzírás, állásinterjú

Tesztelje tudását! >> Ön felkészült egy jó önéletrajz elkészítésére? Töltse ki tesztünket és megtudja!